Matolcsy látomása és 12 pontja


2020. június 30. 14:00 | Forrás: Hírklikk

Matolcsy György: „a történelmi tanulságok alapján 2030-ra szükségünk van”:

Matolcsy látomása és 12 pontja

1. „Teljes demográfiai fordulatra, legalább évi 110 ezer újszülöttel.”

Magyarország népessége folyamatosan csökken, a 2020. évi 9.574.000 fő 2030-ra 9.206.000 főre csökken. Az adatok a 2021. évi állami költségvetésről szóló törvényben szerepelnek. Az MNB elnöke azt is elfelejti, hogy az évente született „kismagyarok” 10-15 százaléka már nem Magyarországon jön a világra, hanem „Valahol Európában”. Arról is tájékoztatom Elnök urat, hogy a gyermekek nem felszólításra születnek.

2. „Teljes életmód fordulatra, ami az egészséges és aktív életmódot teszi általános mintává.”

A magyar állam évtizedes távlatban kizárólag az élsportra koncentrál, és semmi nyoma nem látszik, hogy ezen változtatni kívánna. Az egészséges táplálkozás széles társadalmi rétegek számára még mai is elérhetetlen. A rendkívüli munkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségének bővítése („rabszolgatörvény”) pedig határozottan rontja a dolgozók mentális és fizikai állapotát. 

3. „Teljes intézményi fordulatra az egészségügyben.”

Nem hiszem, hogy a fantaszta bankelnök gúnyolódik. Én sem fogok. A mostani csúcsvezetők személye (Kásler, Horváth) a garancia arra, hogy a stratégiai ágazat az elkövetkező években is csak egy helyben topogjon. Pénzkivonás zajlik, újabb és újabb szakmai befektetések helyett!

4. „Új, biztonságos, tehát fenntartható nyugdíjrendszerre.”

Matolcsy felébredt. Most vette észre, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan, társadalmilag igazságtalan és hemzseg az ellentmondásoktól. A mértékadó szakmai körök már évek óta változást követelnek, de a magyar gazdasági és szociális kormányzat hallgatásba burkolózik, és folytatja rossz nyugdíjgyakorlatát. 

5. „Versenyképes oktatási rendszerre, egyetemekre az első 100 között.”

Ismerve a közeli múltban elfogadott Nemzeti alaptanterv fontosabb céljait, a digitális oktatás mindennapos nyomorúságát és látva a Magyar Tudományos Akadémia szétcincálását, nem igazán vagyok derűlátó. A CEU történetét már nem is említem. Napjainkban a Színház- és Filmművészeti Egyetem ledarálása zajlik. Ez a felzárkózás záloga?

6. „A pénz és technológia házasságából előálló új pénzügyi rendszerre.”

No, itt aztán nem tudni, hogy mire is gondolhat a bankelnök. Maradunk a jó öreg forintnál, esetleg visszatérünk a rubel elszámolásra? Vagy az új nemzetközi pénzügyi rendszerben – a keleti nyitás jegyében – egységes ázsiai fizetőeszközhöz csatlakozunk? Nem is hangzik rosszul magyarul az óriás kontinens nevéből választott új valutanév: AZSIO, magyarul ázsió. Ja, és a végére: eurós álmainkat felejtsük el?

7. „Világszínvonalú közlekedési infrastruktúrára.”

Új metróvonal építése nem körvonalazódik, pillanatnyilag a régieket újítják fel. Elektromos buszvásárlásokra nem lesz pénz, hiszen most folyik az önkormányzatok kifosztása. A Magyar Államvasutakra csak annyit tudok mondani: „Vár az utas, áll a MÁV”. Ja és még valami, Elnök úr! 2030-ra a Lánchidat is illene kipofozni! A felújítást támogathatná az Ön által vezetett MNB.                              

7. „Egészséges mezőgazdaságra és biztonságos élelmiszeriparra.”

8. „Tőke –és technológia-intenzív iparra.”

9. Fejlett kreatív iparra.”

10. „Sokszínű és dinamikus szolgáltató szektorra.”

Terjedelmi korlátok miatt, összevonom a fenti négy pontot, már csak azért is, mert elképzelni sem tudom, hogy mi rejlik a jelszavak mögött. Úgy vélem, hogy itt (is) csak az MNB vezetőjének vágyait olvashatjuk, mivel a kivitelezés módját, ütemezését, konkrét irányát sajnos nem osztja meg velünk a mindig elfoglalt Matolcsy, aki erre az évre két-három százalékos GDP növekedést jövendölt. Higgyünk a nemzet nagy álmodozójának?

11. „Versenyképes és hatékony, iránymutató állami intézményekre.”

A szolgáltató és olcsó államra több évtizede igény mutatkozik. A magyar vállalkozó, alkalmazott, nyugdíjas és diák viszont még mindig azt tapasztalja, hogy a mindenható állam csak terjeszkedik, hízik és elveszi a levegőt azoktól, akik eltartják. A központi hatalom intézményei nem könnyítik mindennapjainkat, hanem egyre bonyolultabbá teszik életünket. Matolcsy utolsó – 12. – pontjában megfogalmazott igény (követelmény) viszonylag kis költséggel és gyorsan megvalósítható lenne, ha a törvényhozó és végrehajtó hatalom urai komolyan vennék, hogy a versenyképesség és a hatékonyság nem csak az üzleti szférában értelmezhető, hanem az államigazgatásban is. A Magyar Nemzeti Bank elnöke (bankrendszerünk első embere) sokat tehetett volna és tehetne az előrelépésért, de az elmúlt évtizedben e területen nem mutatott aktivitást. Jósolt, értéktárgyakkal üzletelt, alapítványokat gründolt és most megfogalmazta a XXI. század első felének „Tizenkét pontját”.

További szép álmokat, Elnök Úr!

 

Szerző: Dr. Dávid Ferenc



Szijjártó Petike a nála tíz évvel fiatalabb kisfiúkkal szeretett focizni

Cseri Tamás, a Mezőkövesd Zsóry FC labdarúgója lett az év játékosa az...
Szijjártó Petike a nála tíz évvel fiatalabb kisfiúkkal szeretett focizni
2020. július 06. 18:20

Több mint százezer hektáron irtják a héten a szúnyogokat

Több mint százezer hektáron, csaknem négyszázhatvan településen folyt...
2020. július 06. 13:00